Északon is bővülhet majd az EU?

2025. augusztus 31. 06:00 | Roderick Kefferpütz, Villy Søvndal

Északon is bővülhet majd az EU?

A közelmúlt geopolitikai fejleményei – Oroszország Ukrajna elleni háborújától kezdve Donald Trump amerikai elnök NATO-val szembeni megnyilvánulásaiig – fokozzák az uniós csatlakozás támogatását Grönlandon, Izlandon és Norvégiában. Bár az EU északi bővítése nem egyik napról a másikra történne meg, az EU vezetőinek meg kellene kezdeniük ennek előkészítését.

Akár felbruttósítást és foglalkoztatói pillért is hozhatna a nyugdíjreform

2025. augusztus 30. 10:00 | Farkas András

Akár felbruttósítást és foglalkoztatói pillért is hozhatna a nyugdíjreform

A jövő évi választások után nem célszerű tovább halogatni a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és méltányosságát javítani kívánó érdemi intézkedések megtervezését és bevezetését. Ha ez nem történik meg, akkor a Ratkó-unokák (az 1973 és 1977 között született nagyon nagy létszámú évjáratok) 2038-2042 közötti tömeges nyugdíjba áramlása megroggyanthatja a ma ismert nyugdíjrendszert – ebből következik, hogy a nyugdíjrendszer a jelenlegi feltételekkel csak 2037-ig működtethető súlyosabb finanszírozási kockázatok nélkül. Mielőbb át kell tekinteni, hogy egy olyan kormányzat, amelynek a cselekvési horizontja a 2030-as évek végéig is kiterjed, milyen területeken nyúlhat hozzá a nyugdíjrendszerhez, hogy az ne zuhanjon mindannyiunk fejére 2037 után sem. A kérdést bemutató négyrészes cikksorozat első része a könnyen megvalósítható és legfeljebb közepes kockázattal járó lehetséges intézkedésekről szólt. A második cikk a nagyobb kockázatokkal járó intézkedési lehetőségeket mutatta be. Ez a cikk a nehezebb és fokozottan kockázatos intézkedési lehetőségeket ismerteti.

A 13. havi nyugdíj korlátozásától a korhatár előtti nyugdíjazásig  – Egy lehetséges nyugdíjreform kockázatosabb elemei

2025. augusztus 29. 10:00 | Farkas András

A 13. havi nyugdíj korlátozásától a korhatár előtti nyugdíjazásig – Egy lehetséges nyugdíjreform kockázatosabb elemei

A jövő évi választások után nem célszerű tovább halogatni a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és méltányosságát javítani kívánó érdemi intézkedések megtervezését és bevezetését. Ha ez nem történik meg, akkor a Ratkó-unokák (az 1973 és 1977 között született nagyon nagy létszámú évjáratok) 2038-2042 közötti tömeges nyugdíjba áramlása megroggyanthatja a ma ismert nyugdíjrendszert – ebből következik, hogy a nyugdíjrendszer a jelenlegi feltételekkel csak 2037-ig működtethető súlyosabb finanszírozási kockázatok nélkül. Mielőbb át kell tekinteni, hogy egy olyan kormányzat, amelynek a cselekvési horizontja a 2030-as évek végéig is kiterjed, milyen területeken nyúlhat hozzá a nyugdíjrendszerhez, hogy az ne zuhanjon mindannyiunk fejére 2037 után sem. A kérdést bemutató négyrészes cikksorozat első része a könnyen megvalósítható és legfeljebb közepes kockázattal járó lehetséges intézkedésekről szólt. Ez a cikk pedig a nagyobb kockázatokkal járó intézkedési lehetőségeket mutatja be.

Szigorítani a Nők40-et, ismét legyen járulékplafon? – Ezek lehetnek a nyugdíjreform könnyen megvalósítható elemei

2025. augusztus 28. 10:00 | Farkas András

Szigorítani a Nők40-et, ismét legyen járulékplafon? – Ezek lehetnek a nyugdíjreform könnyen megvalósítható elemei

A jövő évi választások után nem célszerű tovább halogatni a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és méltányosságát javítani kívánó érdemi intézkedések megtervezését és bevezetését. Ha ez nem történik meg, akkor a Ratkó-unokák (az 1973 és 1977 között született nagyon nagy létszámú évjáratok) 2038-2042 közötti tömeges nyugdíjba áramlása megroggyanthatja a ma ismert nyugdíjrendszert – ebből következik, hogy a nyugdíjrendszer a jelenlegi feltételekkel csak 2037-ig működtethető súlyosabb finanszírozási kockázatok nélkül.

Minél előbb fel kell számolni a nők kedvezményes nyugdíját? Javaslatok nyugdíjreformra

2025. augusztus 24. 13:30 | Simonovits András

Minél előbb fel kell számolni a nők kedvezményes nyugdíját? Javaslatok nyugdíjreformra

Mindig érdeklődéssel és élvezettel olvasom Farkas András (nyugdíjguru) cikkét, és most is így történt. Sokban egyetértek mondanivalójával: a magyar nyugdíjrendszer egyre méltánytalanabb, egyre rosszabb hatékonyságú lesz, és közeleg a csőd, hacsak nem változtatják meg a rendszert. Farkas Andráshoz hasonlóan úgy vélem, a szocho-kulcs radikális csökkentése hatalmas rést ütött a nyugdíj és az egészségügyi alap költségvetésén, ezért egyetértek a szocho-kulcs emelésének szükségességében. Továbbá véleményem szerint is hiba volt megmerevíteni a nyugdíjkorhatárt és a Nők40-et bevezetni. Utóbbi intézkedést minél előbb fel kellene számolni. Számomra azonban nem világos, hogy Farkas András mit kifogásol a hazai valorizálásban, továbbá  szerintem az önkéntes nyugdíjpénztári részvételt elsősorban a kisebb keresetűek körében kellene elősegíteni. A 13. havi nyugdíjak korlátok közé szorítására vonatkozó elképzeléséről pedig azt gondolom: azzal sokakat sérthetünk, keveseknek segíthetünk. Mivel csak az éves nyugdíj 1/13-ad részéről van szó, nyugodtan elfogadhatjuk az egységesítését.

Gyors ütemben olvad az örökfagy birodalma – Sorsfordító változások előtt állunk?

2025. augusztus 24. 10:30 | Újvári Gábor

Gyors ütemben olvad az örökfagy birodalma – Sorsfordító változások előtt állunk?

A permafroszt, vagyis az állandóan fagyott talaj a Föld szárazföldjeinek mintegy 15%-át borítja, főként a sarkvidékeken és hegyvidékeken. A permafroszt hatalmas, kb. 1400-1600 gigatonna szénnek megfelelő mennyiségű szerves szenet tárol. Ennek felolvadásakor a szén a talajmikrobák tevékenysége révén szén-dioxid vagy – oxigénhiányos környezetben – metán formájában szabadulhat fel, ezzel erősítve a klímaváltozást. Az utóbbi évtizedekben a permafroszt hőmérséklete emelkedett, az aktív réteg vastagodott, és sok térségben már nettó szénforrássá vált. A vegetációváltozás – például a cserjésedés – részben fokozza a szénmegkötést, de az albedó (a felszín fényvisszaverő képessége) csökkenése és a téli talajmelegedés inkább gyorsítja az olvadást. Összességében a permafroszt felolvadása tartósan, hosszú távon is erősíti a globális felmelegedést.

Dani Rodrik: Miért hunyászkodik meg szinte mindenki Trumppal szemben?

2025. augusztus 23. 15:30 | Dani Rodrik

Dani Rodrik: Miért hunyászkodik meg szinte mindenki Trumppal szemben?

Amerika kritikusai mindig is önző országként jellemezték az USA-t, amely mások jóllétére kevéssé tekintettel gyakorolja hatalmát, befolyását. Donald Trump kereskedelempolitikája azonban annyira elhibázott, kiszámíthatatlan és önsorsrontó, hogy még a legkarikaturisztikusabb leírások is hízelgőnek tűnnek. Mégis, a maga csavaros módján Trump kereskedelempolitikai őrültségei az érintett országok hiányosságait is leleplezték, arra kényszerítve azokat, hogy mérlegeljék, mit árulnak el válaszlépéseikkel saját szándékaikról és képességeikről.

Megkérdeztük az AI-t, miként hajtaná végre a magyar nyugdíjreformot

2025. augusztus 17. 13:00 | Simonovits András, Széphelyi Attila

Megkérdeztük az AI-t, miként hajtaná végre a magyar nyugdíjreformot

Több AI-rendszertől is tanulmányt kértünk a magyar nyugdíjrendszer reformjáról. A legpontosabb kutatást a Gemini 2.5 Flash, Deep Research opcióval kaptuk. A 16 oldalas elemzés többek között kiegészítő vagy alapnyugdíj bevezetését javasolta, illetve nagyon pozitívan értékelte az 1998 és 2010 közötti kötelező magánnyugdíjpillér működését. A tanulmány azonban nem érinti a járulékalap-plafonjának 2013-as eltörlését és a bent felejtett degresszió visszaerősödését, valamint az OECD 2024-es tanulmányához hasonlóan megáll a 13. havi nyugdíj maximálásánál, és nem mérlegeli az átlag alatti 13. havi nyugdíjak mindenkori nyugdíjátlagra emelését.

Ez vethet véget a dollár egyeduralmának

2025. augusztus 17. 06:10 | Hélène Rey

Ez vethet véget a dollár egyeduralmának

Az amerikai dollár több mint 80 éve páratlanul nagy dominanciát élvez a világkereskedelemben és a globális pénzügyekben köszönhetően az USA gazdasági méretének, a hiteles intézményeinek, a mély és likvid pénzügyi piacainak, geopolitikai hatalmának, valamint – ami döntő fontosságú – a hálózati hatásoknak, illetve ezen tényezők egyedülálló kombinációjának. Egy új tényező azonban átformálhatja a globális monetáris rendet, ez pedig az adatok integritása.

Ha nem állítjuk meg a felmelegedést, brutális aszály vár ránk

2025. augusztus 16. 14:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Ha nem állítjuk meg a felmelegedést, brutális aszály vár ránk

Az aszály napjaink egyik legnagyobb, határokon átívelő környezeti kihívása, amely nemcsak a természetes ökoszisztémákat, hanem az egyes országok gazdaságát és a társadalmát is mélyen érinti. A klímaváltozás, a fenntarthatatlan vízgazdálkodás egyre gyakoribbá és súlyosabbá teszi a csapadékmentes időszakokat. Ennek következményei — az élelmiszer-ellátás bizonytalanságától a vízhiányon át egészen a migrációs hullámok erősödéséig — világszerte egyre érezhetőbbek. Cikkünk azt mutatja be, hogy miként változik az aszályok kockázata, milyen regionális különbségek figyelhetők meg, és milyen eszközökkel lehet fokozni a társadalom és a gazdaság ellenálló képességét.

Lenne megoldás a budapesti rozsdaövezetek fejlesztésére – A Rákosrendező-projektnél is beválhat a modell?

2025. augusztus 14. 15:00 | Lopez Benjamin

Lenne megoldás a budapesti rozsdaövezetek fejlesztésére – A Rákosrendező-projektnél is beválhat a modell?

A budapesti rozsdaövezetek kihívásairól és lehetőségeiről szóló négyrészes cikksorozatunkban a fővárosi barnamezős területek helyzetének áttekintésétől a kormányzati programok ellentmondásain át a nemzetközi jó gyakorlatok bemutatásáig jutottunk el. A befejező részben ezt a tudást egy konkrét cselekvési tervvé formáljuk: felvázoljuk a hosszú távú, fenntartható városmegújítás gyakorlati eszközeit. Hogy megértsük, miért van égető szükség erre a paradigmaváltásra, a cikk második felében a javaslatokat a mindennapok valóságával ütköztetjük: a Rákosrendező-projekt jelenlegi helyzetén és akadályain keresztül mutatjuk be a magyar gyakorlat rendszerszintű problémáit.

Gyerektelenségi adó helyett gyermekességi adó? Meglepő, mi a valós helyzet

2025. augusztus 14. 13:00 | Gál Róbert Iván

Gyerektelenségi adó helyett gyermekességi adó? Meglepő, mi a valós helyzet

A családtámogatásokról folyó vita általában egy igen szerencsétlen normatív kontextusban zajlik, egymást kizáró(nak gondolt) értékek háborújaként. Az egyik oldalon a nemzethalál és önző szinglihordák, a másik oldalon a hálószobába belopódzó állam és fiatal nők méhében turkáló kopasz öregemberek. Most azonban a világ egyik vezető liberális napilapja, a New York Times ír arról, hogy a feministáknak támogatniuk kéne a pro-natalista programokat. Lehet, hogy az eddigi vita félrecsúszott? Hogy a kibékíthetetlennek gondolt normatív ellentét mögött valójában egy hiányos statisztikai mérési rendszer húzódik meg, ami nem tartalmazza a nem fizetett munka és a családon belüli transzferek értékét? Hogy a családtámogatás nem támogatás, hanem kompenzáció? Nem a szülők kapnak valamit a társadalomtól, hanem a társadalom téríti meg a rájuk terhelt láthatatlan közterhek, a természetben megfizetett adó egy részét?

Részletes keresés